Aparhanti Felhőcske Óvoda
Aparhanti Felhőcske Óvoda Óvodai Program - készült az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című óvodai program és a Magyarországi Németek ÁMK Óvoda kétnyelvű program felhasználásával
Az intézmény neve: Aparhanti Felhőcske Óvoda
Az intézmény címe: 7186 Aparhant, Petőfi Sándor u. 26
Tel. sz.: 74/483 068
Az intézmény fenntartója és címe: Aparhant Község Önkormányzata 7186 Aparhant, Kossuth u. 34. Az intézmény típusa: Óvoda
Az óvoda vezetője: Miklósné Biliczki Magdolna Teréz
Az óvoda csoportjainak száma: két részben osztott csoport
Az óvoda befogadóképessége: 45 fő
Az eredeti program benyújtói: Boróczkiné Schenk Erika Palkó Lászlóné Laufer Mihályné Sármány Gyuláné Kolozsi Andrásné Kianek Józsefné
A program átdolgozásának oka: Boldogságprogram bevezetése
A programot átdolgozta: Miklósné Biliczki Magdolna Teréz
Az eredeti program bevezetésének időpontja: 1999. szeptember 1. A program átdolgozásának időpontja: 2020. szeptember
I. Helyzetelemzés Aparhant és Nagyvejke községek óvodáskorú gyermekeinek óvodai nevelését végzi intézményünk. A két község lakossága a II. világháború előtt német nemzetiségű volt döntően. A háborút követő ki és betelepítések következtében ez az arány megváltozott. Bukovinai székely és néhány felvidéki magyar családokat telepítettek be. Ma már leginkább vegyes családok a jellemzőek. A hagyományok ápolása eddig két területen történt: az 1974 óta beindult német nemzetiségi nyelvoktatással, és az 1988-ban megalakult Székely Hagyományőrző Együttessel. 1999 őszétől kerül bevezetésre a kétnyelvű német nemzetiségi program. A német nyelvhasználat óvodai bevezetését szükségessé teszi a szülők egyöntetű választása, a fenntartó erre vonatkozó határozata, valamint az iskolai német nemzetiségi nyelvoktatás előkészítése.
Óvodánk a falu egyik legforgalmasabb utcájában, egészséges levegőjű területen, biztonságot adó környezetben, napos-árnyékos, viszonylag esztétikus helyen működik. Több irányból jól megközelíthető. Óvoda községünkben, az 50-es években szezonálisan megőrző céllal szerveződött. Szervezett formában, 1957-ben Aparon jött létre. A munkát egy óvónő + dajka + főzőnő látta el. 1961-ben az iskola átszervezése kapcsán lehetőség nyílt Hanton is óvodát létesíteni. Kezdetben érettségizett személy, 1966-tól képesített óvónő irányításával működött egész évben a napközi otthonos óvoda. Jelenlegi helyét 1963-ban foglalta el az egycsoportos óvoda. Hozzáépítéssel, átalakítással 1978. óta dolgozunk két csoportban. Jelenleg községünkben ez az egy óvoda működik.
2007. szeptember 1-én a Mucsfai Óvoda, Tagóvoda Mucsfa néven csatlakozott az Aparhanti ÁMK-hoz. A szülők kérésére ettől az időponttól a tagóvodában is bevezettük a német nemzetiségi programot. 2016. szeptember 1-től a mucsfai tagóvoda megszűnt.
Az óvoda helyi programját a Közoktatásról szóló 1993. Évi LXXIX törvény 94 §. 3. Bekezdésének a./ pontja alapján kiadott 137/1996. Kormányrendeletben meghatározott Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a 32 /1997. (XI. 5.) MKM rendelete, a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve alapján állítottuk össze.
Az óvoda alaptevékenységét az Aparhanti Felhőcske Óvoda Alapító Okirata a következőképpen határozza meg:- Óvodai nevelés, ellátás - Óvodai intézményi étkeztetés - Nemzeti és etnikai kisebbségi óvodai nevelés, ellátás (német nemzetiségi) - Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása - Korai fejlesztés, gondozás - Fejlesztő felkészítés
Az óvoda alaptevékenysége „Az óvoda 3-tól legfeljebb 7 éves korig neveli a gyermeket az iskolai életmódra, valamint biztosítja megfelelő oktató-nevelő munkával az iskolába járáshoz szükséges fejlettséget. „
A kormány 1996-ban kiadott rendeletével jóváhagyta az óvodai nevelés országos alapprogramját. Erre építve, az alternatív lehetőségeket megismerve döntöttünk úgy, hogy Zilahi Józsefné:"Óvodai nevelés játékkal, mesével" című programját, sajátos körülményeink között próbáljuk megvalósítani, kiegészítve a német nemzetiségi neveléssel.
Elképzelésünk: Alakítani, formálni a ránk bízott óvodásokat, megmutatni számukra világot, minden kényszer nélkül.
Az óvodai élet megszervezésének elvei
Az óvoda működési rendje: Az óvoda hétfőtől-péntekig tartó ötnapos munkarendben egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetés a szülőkkel való előzetes megállapodás és a fenntartó engedélye alapján) a tavaszi és a téli szünet alatt szünetel. Ilyenkor részben a dolgozók szabadságolása, részben az óvoda takarítása történik.
Nyitvatartási idő: Napi 9,5 óra Heti 47,5 óra
Személyi feltételek: A két csoportban 6 közalkalmazott: 3 óvónő, 2 szakképzett dajka és egy pedagógiai asszisztens dolgozik. 2002 szeptembere óta nincs önálló konyhánk, az ételt az iskolából szállítják. 1 óvónő rendelkezik német nemzetiségi végzettséggel, alapfokú német nyelvvizsgával rendelkezik két fő.
Tárgyi feltételek: Részben osztott csoportjaink létszámának évenkénti váltakozásához, anyagi lehetőségeink szerint, valamint a program szemléletéhez mérten folyamatosan, fokozatosan, sürgősségi sorrendben alakítjuk tárgyi, felszerelési környezetünket. Az óvoda épülete és beosztása Vert falu, részben téglaépület. A csoportszobák mérsékelten világosak, északi fekvésűek. Termeink 18, illetve 28 férőhelyesek. A két csoportszobának 1 mosdó - WC áll rendelkezésére. Öltözője mind a két csoportszobának van. Óvodánkban önálló konyha működik, amihez ebédlő tartozik. Az étkeztetés az ebédlőben történik. Helységeink rendezettek. Játékudvarunk, játszókertünk tágas, napos és árnyékos részekkel. A szilárd ill. gyepes terület arányosan oszlik meg. A mozgásos játéklehetőség minden évszakban biztosított. Mozgásos napjainkon a kötetlen és a kötöttebb időben gyermekeink testi nevelését is a játszókertben végezzük. Udvari játékaink ill. eszközeink bővítésre szorulnak. 1999 nyarán a csoportszobák és az ebédlő zárt folyosóval történő összekötése tervezett, s emellett egy újabb csoportszoba is kialakításra kerül, -amelyet a német nemzetiségi kétnyelvű oktatás feltételeinek kedvezőbbé tételét is jelenti (itt tervezett egy német nemzetiségi sarok kialakítása.)
A program rendszerábrája A program célja → A nevelés feladata - Erkölcsi szociális érzelmek - Esztétikai érzelmek - Intellektuális érzelmek ↓ A nevelés keretei ↓ ↓ Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi nevelés és társas kapcsolatok ↓ ↓ A tevékenység kerete: - Játék, játékba integrált tanulás - Hagyományőrzés - A kisebbségi nyelvi nevelés ↓ Tevékenységformák - Mese, vers - Ének, énekes játékok, zenehallgatás - Rajz, mintázás, kézimunka - Mozgás, mozgásos játékok - Környezet megismerése - Munkajellegű tevékenységek ↓ Az óvoda kapcsolatrendszere
II. A program fejezetei
II -l. A program nevelési célja
Az óvodai pedagógiai munka céljai: Az intézmény nevelő-oktató munkája során olyan ismereteket nyújt, amely a mindennapi életben hasznosítható és továbbfejleszthető, valamint elősegíti felnőttként beilleszkedésüket. A gyermekekkel meg kell ismertetni a helyi, és a nemzeti kultúra, történelem eseményeit, hogy ennek révén erősödjön a haza, a szülőföld, a település iránti szeretete, más népek, nemzetiségek megbecsülése. Alakuljon ki a gyermekekben a tárgyi és természeti környezettel kapcsolatos helyes szemlélet. Az intézmény oktató-nevelő munkájával érje el a gyermekek sokoldalú, optimális fejlesztését. Törekedni kell arra, hogy a gyermekekben kialakuljon az emberek közti érintkezés, a kommunikáció helyes formáinak alkalmazására való képesség. Az óvodai program nevelési céljai: - A gyermeknek életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Nevelésünk középpontjában a gyermek áll. Nevelési rendszerünkben a gyermek testi, lelki szükségleteit elégítjük ki. - A 3-7 éves gyermek egész személyiségének fejlesztése, kötetlen szervezeti keretek között, játékba ágyazottan. - Ezt a gyermeket megbecsülő környezettel, az óvoda derűs, nyugodt légkörével, az óvoda helységeinek, játszóudvarának esztétikus, praktikus elrendezésével kívánjuk elérni. - Id.: "A természeti és társadalmi környezethez való pozitív érzelmi viszony, viselkedési formák és magatartási módok kialakítása, a környezeti kultúra iránti igény megalapozása, a gyermekeket körülvevő élő környezet megismertetése, az élő, élettelen környezeti tényezők közötti leglényegesebb összefüggések megláttatása, a helyi sajátosságok segítségével." - Óvodánk kétnyelvű (magyar-német) óvodatípusban biztosítja a gyermekek testi-lelki-értelmi fejlődését. - Óvodánkban nevelési – pedagógiai cél a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével kétnyelvű környezetben. - Az általános iskolaképességen belül a kétnyelvűség speciális képességeit erősíteni. - Célunk a német kisebbség még élő szokásainak megismertetése, nyelvének, kultúrájának ápolása az óvodások hétköznapi tevékenységrendszerében, és az ünnepeken. II-2. A program alapelve és jellemzői Az óvodáskor nyelve a játék és a mese érzéki és szimbolikus jelrendszere. Óvodánk mindennapjaiban a gyermeki játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. Mindezt szeretet és biztonság kisugárzásával a játék és a mese varázslatában, a gyermeki tempó figyelembevételével érhetjük el. Pedagógiai munkánk elvei: • A kisgyermek emberi méltóságának tiszteletben tartása • Őszinte érdeklődés, tolerancia, egyéni különbözőségüknek megértése, • Közeledésünkben tükröződjék, hogy a gyermek nagyon fontos számunkra, kapcsolatunkat a bizalom hassa át, • Életkornak megfelelő ismereteket közvetítsünk! • Óvodai életünkben, folyamatokban gondolkodunk, rendképletünk rugalmas. • Lehetőség biztosítása a sok ismétlésre, az újra élésre, az utánzásra, a mintakövetésre • Jól szervezett játék, amely automatikusan biztosítja az önkéntes részvételt, így a gyerekek saját magukat inspirálják személyiségük fejlesztésére. • A másság elfogadása, tiszteletben tartása (nyelvi különbözőségek, fejlődési különbözőségek). • Az óvónő azonosulási minta óvodásai számára, kötődése a kisebbségekhez, elfogadó nevelési attitűdje kívánalom. II-3. A program nevelési feladatai Általános nevelési feladat Az óvoda egyrészt folytatja, másrészt kiegészíti a család nevelő munkáját. A nevelőmunkának át kell fognia a gyermeki személyiség egészét. Az érzelmi biztonság megteremtésével kell elősegíteni a testi, értelmi, és a társas kapcsolatra való képesség fejlődését. Nevelőmunkánk a pozitív érzelmeket fejlessze /szociális, esztétikai, intellektuális érzelmek/ Konkrét nevelési feladatok - Ismeretek nyújtása - Hazaszeretetre nevelés, a nemzeti kultúra történelmi eseményeinek megismertetésével. - Környezetvédelem - Anyanyelvi nevelés - A sokoldalú képességfejlesztéssel a gyermeki személyiség kibontakoztatása az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. A sajátos fejlődésű gyermekek haladásának figyelése és elősegítése. - A gyermekek és a művészetek közötti erős érzelmi kötődés kialakítása. Erkölcsi, szociális érzelmek alakítása - Teremtsünk érzelmi biztonságot nyújtó, bizalmas, közvetlen, szeretetteljes, nyugodt, családias légkört - Alakítsunk ki olyan óvodai életet, amelyben sok a közös élmény, közös tevékenység. A közös együttlétek, a közösen végzett munka öröme olyan erkölcsi tulajdonságokat erősítenek meg, mint az együttérzés, figyelmesség, segítőkészség, őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás, szabálytartás, önzetlenség, igazságosság, türelmesség mások véleménye iránt. - A mindennapi testi-lelki edzés fejlessze a gyermek erőnlétét, testi harmóniájának kialakulását, a konstruktív, együttműködő társas kapcsolatok, az adott kisebbséghez kötődő identitás megerősödését. - Teremtsünk lehetőséget az önmegismerésre, önértékelésre. - Önmaguk és mások szeretetére, tiszteletére, megbecsülésére nevelés. - Segítsük a gyerekek barátkozását, s tegyük lehetővé, hogy minden gyermek megtalálhassa a helyét, szerepét a csoportban. - A szociális érzékenység kialakításával segítsük a másság elfogadását, a többségi és kisebbségi kulturális értékek tiszteletben tartását. Esztétikai érzelmek alakításának feladatai - Törekedjünk az esztétikus, a higiénikus gondozásra és az esztétikus megjelenés igényének kialakítására. - A gyermek esztétikus, harmonikus mozgásának kialakítása. - Az ízlésformálást kiemelten kezeljük az óvoda mindennapjaiban, a természetben, tárgyi, társadalmi környezetben egyaránt. - Fejlesztjük a gyermekek szépérzékét. A szép és a csúnya megkülönböztetése. - Teremtsük meg a rácsodálkozás élményét, fejlesztjük a kulturális értékek iránti érzékenységet, nyitottságot. Az intellektuális érzelmek alakításának feladatai - Az intellektuális érzelmek megjelenése segítse az érdeklődés felkeltését, a tanulási vágy kialakulását, az őket körülvevő környezet nyitott, érzékeny befogadását. - A gyermekek kíváncsisága, utánzási kedvére építve fejlesztjük az értelmi képességeket (érzékelést, észlelést, emlékezetet, figyelmet, képzeletet, gondolkodást). - A meghitt beszélgetések erősítsék a gyermekek kommunikációs aktivitását, beszélő kedvét. - Az érzelmi alapigények biztosítása (biztonságérzet, szeretetérzet, védettségérzet) segítse a gyereket abban, hogy érzéseiket, gondolataikat, szóval, mozgással vagy képi eszközökkel szabadon kifejezhessék. - A tevékenységek során szerzett tapasztalatok fejlesszék a gyerekek egyszerű gondolkodási műveleteit, azok alkalmazását és az ismeretek emlékezetben tartását. II-3-1. A nevelés alapvető keretei II-3-1-1 Egészséges életmód kialakítása Egészséges életmód alakításának teendőit az óvodában általában a három óvónő alakítja ki és a dajka hasonlóan végzi az óvónőkkel. Ennek fontos feltétele a kölcsönös informálás. A családból érkező gyermekek szüleivel felvételkor beszélgetünk testi fejlettségükről, szokásaikról, lehetőségeikről. A neveléshez szükséges eszközöket a fenntartó biztosítja. A családtól ágyneműt, váltócipőt és kétszer egy évben 100-as papír zsebkendőt kérünk. Az egészséges életmód alakításának feladatai. Fontos a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészségéhez és biztonságos környezet biztosítása. • A gyermek testi szükségleteinek kielégítése • A nevelő-munkában fontos helyet foglal el. • Szabályainkat a minimálisra csökkentjük, önkényes késleltetéssel kínzó feszültségeket nem okozunk. pl. szóljon, ha WC-re megy, de ne kéretőzzön! Védelem és biztonság A védelmet és biztonságot állandó jelenlétünkkel biztosítjuk. Nem vagyunk középpontban, de biztosítjuk a mozgásteret. Mozgásszükséglet A gyermekek mozgásigényét a szabadban folyó játék és a kötöttebb időben történő testi nevelés elégíti ki. Célunk a természetes mozgáskedv és mozgásigény kielégítése, a tudatos környezetalakítás. A fejlődés /állóképesség, erő, gyorsaság/ érdekében az eszközöket gondosan választjuk meg. A gyermekek az udvaron annyit mozognak, amennyire egyénileg igényük van. A jól szervezett séták, kirándulások a mozgásigény kielégítésén túl együttes élményt is jelent. A séták hosszát és idejét a gyermekek életkorához igazítjuk. • Gondozás • A gondozás az óvodai nevelés egyik alapvető tevékenysége, amely segíti a kisgyermekek szükségleteinek kielégítését, fejlődését, egészségének megőrzését, egészséges életmódjának kialakulását. • A gyermek gondozásának záloga az óvónő és a gyermekek közötti meghitt, megértő viszony, a természetes testközelség megléte. Ilyen körülmények közt ismerhető meg a gyermekek igényei, családból hozott szokásaik. • Testápolás A testápolás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruhájuk, és tisztaság igényük kialakulását szolgálja. Az óvónők a dajka bevonásával megállapodnak a szükségleteket kielégítő szokások pontos menetébe. Korcsoportnak megfelelően kapnak a felnőttől segítséget. Feladatunk: - Biztosítani a megfelelő méretű eszközöket és elegendő mennyiségű tisztálkodási szereket - Helyes sorrendiség, valamint alaposság megtanítása - A rendetlenség észrevetetése és megszüntetése - A családi és az óvodai gondozási szokások megismerése és összehangolása - Pl.: bőrápolás, körömvágás, hajápolás, fogmosás szükségessége, WC használat módja Rendkívül fontos a hallójárat, az orr és a szem védelme. • Öltözködés Védekezés az időjárás változásai ellen. Öltözékük célszerű, az óvodai élettel összhangba legyen. Ruházatuk többrétegű, kényelmes viselet legyen. A pizsama és a cserecipő használata kötelező, amit a szülők biztosítanak. Feladatunk: - Megfelelő hely, eszköz, elegendő idő, nevelői segítség - Biztosítása a tevékenységhez - Kialakítani a helyes logikai sorrendet - Felhívni a figyelmüket a hőmérsékletváltozásra - Rámutatni az időjárás és az öltözködés közötti összefüggésre A felnőttek a segítségnyújtás mértékében megállapodnak! • Táplálkozás A növekedés és a fejlődés elengedhetetlen feltétele a táplálkozás. A gyermekek a napi 3x-i étkezéssel tápanyagszükségletük 3/4 részét az óvodában kapják, ezért az óvodának figyelemmel kell kísérni a gyermekek étrendjét. A terítés kulturáltan higiénikus eszközökkel, önkéntes alapon, naposi rendszerben történik. Étkezésük változatos, folyadék egész nap a rendelkezésükre áll. Az evőeszközök kézméretűek. Az eszközök használatát, a naposi és önkiszolgáló tevékenységet a felnőttekkel megbeszélve végezzék. Feladatunk: - A szülők segítségével az óvónő ismerje meg a gyermek táplálkozási szokásait. - A szülők megfelelő tájékoztatása az étrendről (esetleges javaslatot tehetünk a reggelire ill. vacsorára). - Szoros együttműködés a családdal, esetenként fogadjuk el a szülők adományát (zöldség, gyümölcs). - A gyermekeket ne kényszerítsük, de ösztönözzük az ételek elfogyasztására. - Az esztétikus terítés feltételének biztosítása (porcelánedény, szalvéta, stb.) • Pihenés Óvodánkban mindennapos az altatás, mely nem kötelező. Hangsúly a pihenésen van. Pihenés idejére kizárunk minden zavaró körülményt. A mese, vers, dal segíti a megnyugvást. A pihenéssel kapcsolatosan adódó munkák során lehetőség nyílik a kényszer nélküli önkéntes munkavégzésre. Követelmény: a jó levegő, a pizsamára történő átöltözés, a kényelmes fektetők, ágyak közti zsúfoltság elkerülése. • Életritmus A napi életritmus, a rendszeresen, megszokott időben végzett tevékenységek jótékonyan hatnak az egészséges testi és szellemi fejlődésre. Az óvónő a napirendet tudatosan, élettani szükségletek figyelembevételével tervezi. A tevékenységek megszervezésének elve a folyamatosság, a kötetlenség. Óvodánk helyi sajátossága miatt az étkezést kötött keretek között szervezzük. Napirend (javasolt): 7.00 – 10.30-ig: Folyamatos érkezés, játék, szabadon választott tevékenység, reggeli, 10-15 perces együttlét, beszélgetés, játékba integrált tanulási tevékenység 10.30-11.30-ig: Levegőzés, séta, készülődés az ebédhez 11-30-12-ig: Ebéd 12-13-ig: Tisztálkodás, lefekvés, mese 13-15-ig: Csendes pihenés 15-16.30-ig: Ébredés, uzsonna, játék, /ha lehetséges a szabadban/ hazabocsátás Az óvónő alakítja ki a tevékenységek helyét, idejét, ami nem kötelező érvényű, de biztonságot nyújt. A gyermek egészségének védelme - A betegségből felgyógyult gyermek orvosi igazolással térhet vissza a közösségbe - Az óvodában megbetegedett gyermeket elkülönítjük, de nem hagyjuk magára - A fertőzéseket gyakori szellőztetéssel, sós víz párologtatásával és a játék eszközök fertőtlenítésével próbáljuk kiküszöbölni - A védőnő rendszeresen, a háziorvos évenként végez szűrővizsgálatot, melyről a szülőket tájékoztatjuk. A gyermek fejlődéséhez, fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása Óvodánk feltételrendszere megfelelően segíti a 3-7 éves korú gyermek fejlődését. Bútorzata gyermekméretű, eszközei könnyen kezelhetők. Függönyei, szőnyegei elhasználódtak, de megfelelően tisztíthatók. Szükség esetén mód van a gyermekek letusolására. Mozgásigényüket teljes mértékben kielégíti a játszókert. A napos-árnyékos helyek biztosítottak. Termeink viszonylag sötétek, mesterséges világítással biztosítjuk a megfelelő fényt. A napi, heti, havi takarítások, fertőtlenítések az egészséges környezetet biztosítják. A fejlődés eredménye - Tevékenységükre az automatizáltság jellemző - Önállóan végzik a saját személyükkel kapcsolatos feladatokat - Az eszközöket készségszinten használják - Viselkedésükre jellemző a kulturáltság, a rendszeretet és az igényesség - Bizonyos testi érettséggel rendelkeznek, amit, az orvos állapit meg. Az egészséges életmódra nevelésben a kisebbségi nyelv Feladataink: • Olyan gondozási szokásrendszer kialakítása, melynek során a gyermeknek lehetősége, alkalma van a kisebbségi nyelv használatára testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítésére. • Biztosítson az óvónő -már az óvodába lépéskor- az önálló testápolási, öltözködési étkezési helyzetekben lehetőséget a kisebbségi nyelv megismerésére, helyes alkalmazására (személyes példamutatás). • Szülők figyelmének felhívása a gondozással, étkezéssel, öltözéssel kapcsolatos kifejezések használatára a családban. • Az óvónő vegye figyelembe az egyéni beszédfejlődés ütemét a gyermek saját kialakult szokásrendszerét. Gyermeki tevékenységek: A csoportszobában: - Bútorok, használati tárgyak, eszközök megnevezése, neveinek gyakorlása. - Az étkezéssel kapcsolatos eszközök, ételek nevének megismerése Az öltözőben: - A tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven. - Testrészek ruhadarabok neveinek gyakorlása (jobb-bal, fent-lent). Mosdóban: Használati tárgyak, tevékenységek megismerése kisebbségi nyelven (tisztálkodás, fogápolás, fésülködés) Udvaron: - Eszközök, berendezési tárgyak megismerése, nevének gyakorlása kisebbségi nyelven - Hőmérséklet- változások megismerése a levegőzés során Az óvoda más helységeinek (konyha, raktár, iroda stb.) megismerése. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: - A gyermek önállóan tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek a felsorolt tevékenységek során használatos kifejezéseket, alkalmazzák kisebbségi nyelven. - Ismerik az étkezés során használatos eszközök, ételek neveit kisebbségi nyelven. - Ismerik az óvoda helységeinek nevét, formáját, nagyságát. - Önállóan öltöznek és használják ruhadarabjaik nevét kisebbségi nyelven. - Környezetük rendben tartása során használják a kisebbségi nyelvi kifejezéseket, kéréseket. - Ismereteket szereznek a különböző tevékenységek során azt szavakkal rövid tőmondatokban közlik kisebbségi nyelven. - Új szavakat, kifejezéseket ismernek fel (tájnyelven is). II-3-1-2 Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Nevelés célja: Az érzelmi alapon történő nevelés folytán a gyermekek érdekeinek, tulajdonságainak, képességeinek kibontakoztatása, megfelelő társas viszony kialakítása a közösségen belül, a csoport normái alapján. A szocializáció folyamatában a beszéd az érintkezés, az önkifejezés legfőbb eszköze. Lényeges: az érzelmi biztonságot nyújtó szeretetteljes, barátságos légkör megteremtése az óvodáskor végéig. Alapvető feladat, hogy alakuljon ki az: - empátiás képesség - érzelmek felismerésének képessége - tudja kifejezni saját érzelmeit - erősödjön tűrő képessége, toleranciája - uralja indulatait A tevékenységekre fordított idő, a gyermekekkel létrehozott őszinte kapcsolat, az egyre tartósabb egymásra figyelés fejleszti ki valójában a csirázó képességeket. A felnőtt részéről megfelelő legyen a mintaadás, mert ebből alakul ki a helyes gyermeki társas kapcsolat. Az óvodában segítőkészen állunk a család mellé, tudatos, közösségi élményre épülő tevékenységek szervezésével. Beszoktatás A harmadik életévüket betöltött gyermekek óvodába járás előtt pár alkalommal 1-2 órára vendégként ellátogatnak az anyukájukkal az óvodába. Eleinte édesanyjuk maradhat, majd ebéd előtt, vagy ebéd után, ha szükséges haza viheti. Legnehezebb esetekben is elegendő 1-2 hét, hogy a gyermek beszokjon. Általában 2 hét után történik meg a fokozatos leválás és vonzódás a társakhoz. Feladat: Óvodai dolgozók jó együttműködése kiemelt és folyamatos legyen az "odafordulás", megértés, segítség A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére A program megvalósításán keresztül fognak majd kifejlődni a gyermekekben a: - Szociális érzelmek, pl. segítőkészség, együttérzés - Esztétikai érzelmek, pl. a szép iránti fogékonyság a mese, vers, ének, játék, rajzolás megismerésén keresztül - Erkölcsi érzelmek, pl. őszinteség, igazságosság, lelkiismeretesség. Az érzelmi szocializációban a kisebbségi nyelv Feladataink Olyan szeretetteljes, biztonságos derűs nyugodt óvodai légkör biztosítása, amelyben a gyermeket már az óvodába lépés pillanatában pozitív hatások érik a kisebbségi nyelvvel való ismerkedése során. Segítjük az olyan társas kapcsolatok kialakulását, amelyek a kisebbségi nyelv megszerettetéséhez, gyakorlásához vezetnek ( pl. jól beszélő gyermek kapcsolata a meg sem szólalóval ). Munkánk során figyelünk az egyes gyerek jelzéseire (öröm, bánat, visszahúzódás), ami a közösségi magatartás mellett jelzés is lehet a gyermek és a nyelv kapcsolatára. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek szeretnek óvodába járni, ragaszkodnak nagyobb kisebb pajtásaikhoz, ezt meg is fogalmazzák kisebbségi nyelven. Érdeklődnek társaik és a felnőttek iránt. Szeretettel fogadják a vendégeket. Igényükké válik a kialakult szabályok betartása, egymást figyelmeztetik kisebbségi nyelven is. Nyelvi és szociális téren érettek az iskolába lépéshez. II-3-1-3 Az értelmi fejlesztés, tanulás megvalósítása Csoportszerkezet A településünkön élő gyermeklétszám lehetővé teszi a két részben osztott csoport működését. A lehetőségek kihasználását az adaptált program segíti. Az érdeklődésre, kíváncsiságra, mint életkori sajátosságokra építve juttatjuk el a gyermekeket azokhoz a tapasztalatokhoz, amelyet a társadalmi környezetről és a természetről alkot. A szociális tanulás tudatosan tervezett, és a spontán helyzetek juttatják el a gyermekeket az együvé tartozásig, az együttműködésig. Értelmi fejlődésükben legyenek képesek a hároméves nevelési folyamat eredményeként tapasztalataik, ismereteik rendezésére. Legyen igényük az újabb ismeretszerzés. Tekintettel a kétnyelvű nevelésre erősödjenek a gondolkodás, figyelem, asszociációs képességek, melyekkel a gyerekek a kommunikációs helyzetekben a válaszadó szerepkörüknek tudnak megfelelni. Értelmi fejlesztés célja: - Alakuljon ki és fejlődjön, finomodjon érdeklődése, kíváncsisága, véleménye, tanulási készsége, színesedjen anyanyelve - Képes legyen a spontán vagy irányítottan szerzett tapasztalatait rendezni, bővíteni. - Értelmi képességei /érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és kreativitás fejlődjön. Az egészséges testi-lelki képességekkel rendelkező gyermek sok mindent eltanul a felnőttől. Programunk tanulási módszere az utánzás, a mintakövetés spontán helyzetekben, amelyben többféle tanulási forma bennfoglaltatik: - ingertársulás és megerősítés - a próba-szerencse módja - a belátásos, felfedezéses és problémamegoldó eljárások Biztosítanunk kell az ismétlés, az újra átélés örömét, mert ez által alakul ki a gondolkodás módja. Játék közben énekeljünk, mondókázzunk, verset mondjunk, beszélgessünk, rajzoljunk, fessünk, gyurmázzunk, természetes anyagokból játék kiegészítőket, eszközöket készítsünk. Egy-egy időkeretben, pl.: évszakonként 4-5 játékötletet tervezünk megvalósítani. Játék közben alakul a gyermek műveltségének az a tárháza, amin az értelmi erők, képességek csiszolódnak. Az ismeretek terén mennyiségbeli követelményeket nem állapítunk meg, de módszertani ütemtervünkben kidolgozzuk mindazokat, melyekkel a gyermek találkozhat. Mindazok az ismereti tartalmak érvényesek, amiket a képzés során mi pedagógusok anyanyelvi, zenei, rajzi testmozgásbeli, környezetismereti, tér-, mennyiség- és formaismereti módszertanból elsajátítottunk. Kiemelt lehetősége programunknak az anyanyelv fejlesztése. A magyar mesekincs megismertetése, megszerettetése hozzásegíti a gyermekeket az ítéletalkotáshoz, a helyes magatartáskultúrához. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységet átszövő folyamat, amelyek a gyermek kommunikációját, beszédkedvük fenntartását fokozzák. Az értelmi erők fejlesztése, tanulás feltételeinek biztosítása az egész óvodai élet folyamán érvényes: - Biztosítjuk a gyermek cselekvő aktivitását, a közvetlen érzékszervét foglalkoztató tapasztalás és élménybegyűjtés lehetőségét. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére: - megteremtődik a gyermek testi-lelki-szellemi harmóniája - a fegyelmezési helyzetek a minimumra csökkennek - megteremtődik a tágabb értelembe vett tanulási vágy - kialakul kíváncsisága, érdeklődése a "megfogható és megfoghatatlan" iránt - fejlődik szándékos figyelme, konkrét megfigyelő képessége, gondolkodásának minősége, ítélőképessége Óvodáskorban minden lényeges elkezdődik, de semmi sem fejeződik be. Iskola előkészítés Az iskola előkészítés egy kb. 3 éves folyamat. A teljes óvodai élet az iskolai nevelést készíti elő. Minden gyermek egy fejlődési folyamaton, változások során megy keresztül, míg eléri az iskolaérettség fokát, és alkalmassá válik az iskolai tanulásra. Ezt a fejlődést sokféle tényező segíti elő, - általános emberi adottságok, - egyedi sajátosságok, - a környezet különböző hatásai, - a személyiség fejlődését segítő külső ingerek - a tudatos nevelés, fejlesztés Az óvodában a következő részterületeket fejlesztjük tudatosan a mindennapos tevékenységek során. 1. Testi alkalmasság 2. Szándékos és tartós figyelemre való képesség (legalább 15 percig legyen képes koncentrálni az iskolába induló) 3. Emlékezet fejlesztés: - Mesék, elmúlt események, történetek-mondatok után mondása. 4. Bizonyos fokú készségek - rajzkészség - beszédkészség - számfogalom - mennyiségi fogalmak 10-es számkörön belül 5. Térbeli tájékozódás 6. Feladattudat, kötelességérzet 7. Az akarat és önfegyelem megfelelő szintje 8. Bizonyos fokú kudarctűrés A nagycsoportban, figyelembe véve azt, hogy a gyermekek iskolába kerülnek, előkészítjük őket a tanítási órákon megkívánt helyes magatartásra. Szokták meg a jelentkezést. Várják meg az óvónő felszólítását, ne vágjanak egymás szavába. Indokolatlanul ne ugráljanak fel, és ne játszanak közben. Törekszünk a beszédfegyelem érvényesítésére, a hangok kiejtésének tisztaságára, a helyes szóhasználatra. Úgy szervezzük a foglalkozásokat, hogy a gyermekek érdeklődésből vegyenek azokon részt. A feladatok megoldásában sikerélményhez, a tudás örömének átéléséhez juttatjuk a gyerekeket, és fejlesztjük bennük a tanulási vágyat. A sajátos fejlődésű gyermekeknél a szülővel megbeszélve a nevelési tanácsadó véleményét kérve, lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyermek a törvényben előírt végső időpontig az óvodában óvónője segítségével fejlődhessen tovább. II-3-2. A program tevékenység formái: II-3-2-1 Nevelés játékkal • A játék az óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége, az a terület, amelyben a 7 éves kor alatti gyermek személyiségfejlődése, nevelése a legoptimálisabban megvalósítható. • Az önkéntes szabad akaratból külső kényszerítő körülmények nélküli indított és vezérelt játéktevékenység célja a gyermekek szabad képzettársításának elősegítése, a gyerekek egyéni vágyainak és ötleteinek kibontakoztatása. • A játék a gyermek önmegvalósítása, érzelmeinek, vágyainak, lelkiállapotának önkifejezése, fejlettségének legjobb mutatója. • A játék a valóság szubjektív tükröződése a szimbólumképzés csodálatos világa. • Az óvodáskorú gyermek a játékban él és fejlődik. Minden fejlődés értéknövekedés, amely a gyermek megismerő és teljesítőképességének gyarapodását foglalja magában. • A gyermek játéka során elsősorban önmagát tanulja, belső pszichikus folyamatait tisztázza. Ezen az úton próbálja feszültségeit oldani, vágyait kielégíteni. • A játékban a gyerekek megtanulják önállóan megoldani konfliktusaikat. Ezáltal erősödik bennük a feszültségek és kudarcok tűrésének képessége. • A gyermeket a játékban elsősorban érzelmei indulatai belső késztetései vezérlik. • Kétnyelvű nevelésünkben a játék azért fontos, mert sok lehetőséget rejt magában a nyelvi ismeretek önként vállalt reprodukálásához, alkalmazásához. 3-6-7 éves korban megjelenő játékfajták. a./ Gyakorlójáték. "A gyakorló játék kiinduló pontja a véletlen mozgásból, cselekvésből fakadó siker, amely újra és újra ismétlésre készteti a gyermeket." A gyakorlójáték lehet mozgásos, manipulációs és verbális. Ezek során a gyermek megismerkedik saját testével, testi képességeivel. Ismerkedik az őt körülvevő világgal, annak tárgyaival és azok tulajdonságaival. b./ Szerepjáték "A szerepjátékban a gyermek visszatükrözi, újraéli, átdolgozza és fantáziában megvalósítja a felnőttek életét, a környező világ jelenségeit." Szerepjátékban a gyermek tapasztalatait, ismereteit, érzelmeit, élményeit fejezi ki. Környezetük jelenségeit sajátos módon újraalkotják. /A szerepjáték a gyerekek ismereteit, személyiségét, elképzeléseiket és az ezekhez fűződő érzelmeiket tükrözi./ A játék során tanulja meg az erkölcsi értékeket, a társadalmi együttélés szabályait. Gyakorolja a társakkal való együttműködést, átéli az alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Fejlődik képzelete, szervezőképessége, empátiája a társak érzelmeinek felfogásával. A játék közben közösen felállított szabályok fejlesztik önuralmát, akaratát, szabálytudatát. c./ Szabályjáték "Jellemzője hogy pontos, meghatározott szabályok szerint zajlik" Szabályok határozzák meg a játék megkezdésének módját, menetét, befejezését." A szabályjáték lehet mozgásos és értelemfejlesztő. A szabályok betartása fejleszti önuralmukat, siker és kudarctűrő képességüket. Helyes magatartásformákat sajátít el: türelem, akaraterő, kitartás. A szabályjátékok kiválasztásánál vegyük figyelembe a gyerekek kívánságait, fejlettségét d./ Építő konstruáló játék • A gyerekek kockából és más játékszerekből különböző építményeket, tárgyakat hoznak létre. • Egy-egy létrejött alkotás növeli a gyermekek önállóságát, önbizalmát. Ösztönzi őket a bonyolultabb alkotások létrehozására. • Tanítsuk meg a gyermekeket a konstrukciós játékok használatára. e./ Bábozás • A gyermekek belső világának egyik legkifejezőbb eszköze. A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyerekek irodalmi élményeiket szabadon dramatizálják. • Ennek feltétele, hogy az irodalmi alkotások érzelmileg megragadják a gyerekeket, esztétikai élményt nyújtsanak. A gyerekek már az óvodába lépéskor ismerkedjenek meg a bábbal. • A közös bábozás hat a társas kapcsolatok alakulására. • Játék közben élmények, tapasztalatok elevenednek fel, így fejlődik emlékezetük, fantáziájuk. A játékhoz szükséges feltételek biztosítása. a./ megfelelő légkör: - Alkotó kedv légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, és mennyi ideig tart a játéka. - A játékos légkört segíti a sok új ötlet és a kellő időben adott segítség az óvónő megerősítése. - Csak annyi szabályt vezessünk be, ami segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. - játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. b./ megfelelő hely a játékhoz - A gyerekek szabad mozgása, a játék térbeni kibontakozása, az egymás mellett játszó csoportok és az egyedül játszó gyerekek számára az óvónő alakítsa ki a legmegfelelőbb helyet mind a csoportszobában mind az udvaron. - A csoportszobában legyen helye többféle állandó és variálható játszóhelynek /ábrázolásnak, építőjátéknak asztali konstruáló játéknak/ - A kisebbeknek több lehetőséget kell biztosítani az egyéni kis pihenő helyek kialakításához. - A csoportszoba kialakításánál vegyük figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait, összetételt és egyéni igényeket is. - Az udvaron is szükséges, hogy széleskörű tevékenységhez biztosítsunk helyet /ábrázoló tevékenység, szerepjáték, homokozás, pancsolás stb./ - Ösztönözzük arra a gyerekeket, hogy az udvaron minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. c./ Idő - A játéktevékenység az óvoda kinyitásával kezdődik, a gyerekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. - A játék folyamatosságát a folyamatos napirend jól biztosija. Fontos hogy kapkodás nélkül tevékenykedhessenek, elmélyülten játszhassanak. - A nap folyamán a délelőtti és délutáni játéknak egyértékűnek kell lenni. - A nagyobb gyerekeknek biztosítsuk egy játéktéma több napon keresztül tartó folyamatát, amikor erre lehetőség van. /több a hiányzó gyerek/ - Minél több időt töltsenek a gyerekek a szabadban. d./ Játékeszközök - A játékeszköz motiválja, ösztönözze a gyermek elképzeléseit, segítse elgondolásainak megvalósítását. - A játékszer olyan legyen, amely elősegíti az elmélyült játék kialakulását és a motiváló fejlesztő hatást kiváltják. - A játékszerek legyenek esztétikusok, könnyen tisztíthatók és veszélytelenek. - Az eszközök kiválasztásánál vegyük figyelembe a gyerekek általános és egyéni fejlettségét: A kicsik számára legyen minél több öltöztethető, húzható, rakosgatható játékszerek. A nagyobb korosztálynak bővítsük az eszközválasztékát, elsősorban a szerepjátékhoz kapcsolódó kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelmi és képességfejlesztő játékokkal /kártyák, memóriajáték, kirakók stb./ - Az udvari játékeszközök zömmel a gyerekek nagymozgását segítse elő. Az óvónő játéksegítő feladatai - Szituációtól függő játéksegítés - Az együttjátszás nem lehet beavatkozás, nem korlátozhatja a gyermek önállóságát. - Az óvónő irányító, segítő, ötletadó szerepe mindig a játszók igényéhez igazodjon. - - Különböző fejlettségű gyerekek együttjátszásának segítése. - - Az óvónő vegye észre, ha a gyerekek zavarják egymást. A fejlődés eredménye az óvodáskor végén. - Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. - A gyerekek képesek több napon keresztül egy azon játéktémában együttesen részt venni. - Ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. - Bonyolult építményeket képesek létrehozni. - Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. - Eszközkezelés, használata biztossá válik. - Elsajátítják a viselkedés szabályait. Kisebbségi nevelés Feladataink: Az óvónő modell szerepéből adódó feladataink Folyamatosan fejlesszük nyelvi kultúránkat (önképzés, továbbképzés) Beszédünk a gyermek számára követésre méltó, változatos, szemléletes, kifogástalan legyen Az óvónő –gyermek kapcsolatából adódó feladataink Pozitív megerősítés motiválja a gyermekek nyelvelsajátítását. Figyelemmel kísérjük a gyermekek egyéni beszédsajátosságait, innen indul az egyéni fejlesztés. Figyelembe vesszük az egyéni beszédfejlődés ütemét. Figyelünk a nyelvi keveredésre, halmozott előfordulásnál logopédus segítségét kérjük. Minél több lehetőséget biztosítunk a gyermek szókincsének, mondatalkotó készségének, kifejezőkészségének fejlesztésére, a passzív nyelvi ismeretek aktivizálására. II-3-2-2 Nevelés mesével "A gyermekkornak két tündérvilága van: a cselekvés síkján a játék, szellemi síkon a mese. Milyen odaadás, mennyi mindenről megfeledkező áhítat ül ki a mesét hallgató gyermek arcára." "A mesélés célja: a gyermekek érzelmi-értelmi és etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása, a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével." A mese a gyermeki világképnek szóképekben, élőbeszédben megjelenő mása. A belső képek készítésének folyamata, annak izgalma, élménye hatja át a mesét. A mese a gyermekkor lelki érzelmi színvonalán jeleníti meg azt, amit mindnyájan elemi igazságként élünk át, hogy az embernek feladata van a világban, meg kell küzdenie a rosszal, törekednie kell a jóra. El kell viselnie a kudarcokat, fájdalmakat, kitartani a szerencsés végkifejletig. - Az óvodába kerülő gyermekek első igazi élménye a mondókákhoz, ölbeli játékokhoz tapadnak. Az ezekhez kapcsolódó mozdulatok, játékok igaz élvezetet jelentenek a gyermek számára. - Az óvónő teremtsen minél több lehetőséget a vidám rigmusok korai megkedveltetésére. - Egyszerű állatmeséken keresztül fokozatosan szoktassuk rá a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. - Az 5-6 éves kor mesehallgatás igazi ideje. - Az állatmeséktől jussanak el a tündér, tréfás és műmesék tárházába. - A mesélés játékidőn belül történik, a hét minden napján. - Szöveghűen, szemléltető eszköz nélkül mesélünk. - A mesevárás hangulatát gyertyagyújtás teremti meg. - Mesehallgatáskor az óvónő a gyerekekkel szembe helyezkedjen el a jó kapcsolattartás érdekében. - A meséhez ne kapcsoljunk feladatokat. A fejlődés eredménye az óvodáskor végére. - A gyerekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. - Várják, igénylik a mesehallgatást. - Szívesen mesélnek, báboznak. - Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. - Tudnak meséket, történeteket kitalálni, és azt mozgással megjelenteni. - Van néhány kedvelt mesehősük. - A mesekönyveket szívesen nézegetik, mesélnek róla. - Ismerik a csoportjuk könyvespolcát, a könyvek között eligazodnak, vigyáznak a könyvekre. Kisebbségi feladatok Igényesen választjuk vers-mese anyagunkat, mindkét nyelven merítünk a néphagyomány kincseiből. Rövid népmesék közvetítésével identitást alapozunk, így segítjük a világ megismerését, mélyítjük a gyermek önismeretét, erkölcsi tartalmakat közvetítünk. II-3-2-3. A játékba integrált tevékenységi formák a.) Ének zene, énekes játékok. Az ének a zene fontos szerepet tölt be életünkbe. Nélküle sivárabb, egyhangúbb, szürkébb lenne a világ. A dal a zene nemcsak megszépíti hétköznapjainkat, hanem lehetőséget ad az érzelmek intenzív kiélésére. A zene fogékonnyá tesz a szép befogadására, ösztönöz a szép létrehozására. Általa kifejezhetjük érzelmeinket. Ének, zene énekes játék feladatai, szervezés elvei - A tevékenység a nap folyamán, játék közben akár többször is szabadon szerveződik. A részvétel önkéntes. - A zenei elemeket utánzással gyakorolják a gyerekek. - A különböző zenei képességek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat fokozatosan egymásra kell építeni: pl: az egyenletes lüktetés: - felnőtt játéka ölbeni gyerekekkel - karral, kézzel végezhető egyenletes mozgás - egyenletes lüktetés kifejezése tapssal - taps, egyenletes járással stb. - Énekes játékok közben ismerjék meg a mozgásformákat, térformák alakítását, irányokat, testhelyzeteket, tánclépéseket, mindezt a korcsoportnak megfelelően. - Az óvónő juttassa el a gyermeket az énekléssel és a zenehallgatással élményekhez. Keltse fel zenei érdeklődésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. - Fejlesszük a gyerekek zenei hallását, ritmusérzéket. - Szoktassa a gyerekeket tiszta éneklésre, ügyeljenek a szöveg helyes kiejtésére. - Kisebbségi nyelven aktív szókincsként alapvető fogalmak ismeretét várjuk el. Dalok válogatásának szempontjai - A zenei anyag zömét a népi mondókák és dalos tájékok adják. - A zenei anyag témájában kapcsolódjon az évszakokhoz, ünnepeinkhez, gyermeki tevékenységekhez. Szóljon állatokról, növényekről. - Ének zenében egy héten keresztül ugyanaz a zenei anyag és a feladat. - A gyerekek által tisztán énekelhető hangterjedelem. - Az aktuális érzelmi állapot. - A játékszabályok áttekinthetősége. - A megtanulásra szánt zenei anyag éves mennyiségét az adaptált program módszerkönyveiből vesszük át. - Használjunk a gyerekek kézméreteinek megfelelő hangszereket /cintányér, dob, csörgők stb./ - Helyi gyűjtésekből a nemzetiségi sajátosságokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén. - Érdeklődéssel hallgatják a zenét, élvezettel énekelnek, mondókáznak. - Az ismert dalokat tisztán helyes szövegkiejtéssel tudják énekelni. - A magas és mély hangok közti különbséget ismeri, és térben mutatják. - Tudnak halkan-hangosan, gyorsan-lassan énekelni. - Megfigyelik és megkülönböztetik a környezetük zörejhang színeit. - Megkülönböztetik az egyenletes lüktetést és a dal ritmusát. - Képesek ritmus dallam, mozgás önálló rögtönzésére. - Körjátékoknál fegyelmezetten viselkednek, alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. - Mondókákat, hat hangterjedelmű dalokat és 5-6 alkalmi dalt (magyar és német nyelvűeket) tisztán, szép szövegkiejtéssel énekelnek. - A magas – mély, halk – hangos kifejezéseket német nyelven is alkalmazzák. b) Ábrázoló tevékenység: rajzolás, mintázás, kézimunka Az ábrázolás az önmegvalósítás, önkifejezés eszköze. A gyermek ízlésének, alkotó-befogadó képességének, fantáziájának kibontakoztatását, esztétikai nevelését szolgálja. A tevékenység szervezésének elvei, feladatai: - A gyermek alkotókedvét nem szorítjuk szűk időkeretbe, játékközben szabadon szerveződik, a hét minden napján. - Fontos, hogy a gyermekek nap, mint nap lássák tapasztalják, megismerjék az általuk használt anyagok sokszínű tulajdonságait. - Dolgozzanak gyakran természetes anyagokkal. - Ismertessük meg a gyerekeket különböző technikákkal festés, nyomothagyás, karcolás, tépés, vágás-ragasztás, viaszkarcolás, bábkészítés, varrás, hajtogatás stb. - Tanítsuk meg a gyerekeket a rajzolás, festés, kézimunka mintázás technikáját, helyes ceruza, ecset, olló-fogást. - Jutassuk el a gyerekeket az ábrázolás élményéhez, keltse fel bennük a gyönyörködést, a díszítő kedvet, az alkotás örömét. - Biztosítsunk állandó helyet az ábrázoláshoz, az eszközök mindig álljanak a gyerekek rendelkezésére. - Biztosítsuk, hogy minél többször alkossanak közös kompozíciót, a meseélmények ábrázolását. - A felhasznált eszközök széles körben álljanak a gyerekek rendelkezésére, - különböző méretű színes papírok, rajzlapok, kemény kartonok, újságok, csomagolók, színes ceruzák, különböző vastagságú ecsetek, zsírkréták, filcek, vízfestékek, temperák, gyurma, agyag, gyöngyök, fonalak, ollók, ragasztók. Fejlődés eredménye az óvodáskor végén - A gyerekek ismereteik, gondolataik, élményeik kifejezésére biztonsággal használják az ábrázolás eszközeit. - Élményeiket, elképzeléseiket egyéni módon képesek megjeleníteni alkotásaikban. - Örömmel saját kezdeményezésükre ábrázolnak. - Biztonsággal tevékenykednek a különböző technikákkal. c.)Ismerkedés a természet és emberek világával. " A gyermek személyiségének, specifikusan emberi tulajdonságainak fejlődésében a környezet nem egyszerűen a fejlődés feltételéül szolgáló miliő, hanem a fejlődés forrása." /DB. Elkonyin: Gyermeklélektan./ A tevékenység célja: - A gyermek és környezete között pozitív érzelmi viszony kialakítása. Az "itthon" vagyok érzés erősítését, a környezet szépségének, gazdagságának megláttatásával. A környezeti világ megismerése közben a matematikai összefüggések, azonosságok, különbségek stb. felfedeztetése. A tevékenység megszervezésének feladatai, elvei. Játék és mese tíznapos időszakban. - A gyerekek tevékenységeik során szerzett tapasztalatok, benyomások, élmények alapján jussanak ismereteikhez, s ez által fejlődjenek. - A gyerekek az őket körülvevő természeti és társadalmi környezetről olyan ismereteket szerezzenek, amelyek életkoruknak megfelelő. - Természetes élethű, környezetben szerezze ismereteit, tapasztalatait. - A külső világ tevékeny megismerése fejlessze a gyerekek egymáshoz való viszonyát, érzelmi kötődését, kapcsolatteremtő képességüket, a szülőföld szeretetének megalapozását. - A társadalmi és természeti környezet témakörei az évszakokhoz, ünnepeinkhez kapcsolódnak. - A gyerekek rendelkezzenek koruknak megfelelő ismeretekkel: a családról, felnőttek munkájáról, testünkről, orvos munkájáról. gyakorolják a helyes közlekedést, ismerkedjenek a közlekedési eszközökkel. figyeljék meg a növény és állatvilágot, az évszakok változását, jellemzőit. látogassanak el a falu középületeihez, iskolába, tsz. gépparkjába, beszélgessenek az ott szerzett tapasztalataikról. Felismernek állatokat képekről – erdők, mezők madarai, állatai, vizek állatai, állatkertben élő állatok – ezeket megnevezik mindkét nyelven. A környező valóság fontos jellemzői a formai és mennyiségi viszonyok A gyermek természetes környezetben végzett megfigyeléseik alkalmával vegyék észre, hogy: - a tárgyak, személyek halmazok összehasonlíthatóak, szétválogathatóak tulajdonságaik szerint - végezzenek mérési, összemérési feladatokat mennyiségekkel, halmazokkal, különböző egységekkel. - használják helyesen a tő és sorszámneveket helyesen használják a térbeli viszonyokat jelentő névutókat. - Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak azok szépségében. - Ismerjék a gyümölcs, zöldségféle, virág fogalmát, nevét. - Gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. Csoportosítják a szárazföldi, vízi, légi közlekedési eszközöket. - Ismeretük van a háziállatokról, vadállatokról, madarakról, bogarakról. d.) Környezetvédelem A környezetvédelem elképzelhetetlen környezetünk megismerése nélkül. A környezetvédelem kérdéskörébe tartozó témák az óvodai nevelés szinte minden területén megbeszélhetők, kötött és kötetlen foglalkozásokon, sétákon és kirándulásokon egyaránt (levegő, víz, közlekedés, az élővilág védelme stb.) Feladataink és céljaink a környezetvédelem területén - Az óvónő megkönnyíti a gyermekek számára a környezet megismerését. - A gyerekek megismerik a környezeti elemek (föld, levegő, víz, élővilág, táj és település) fogalmát. - A kisebbek, akik már beszoktak az óvodába, megfigyelik a természet szépségét és változásait, az időjárást, az állatokat és a növényeket. - A nagyobbak a felnőttekkel kísérleteznek, megfigyelik a növények növekedését, ellátogatnak az állatkertbe, felismerik a környezet szennyezését a vízben, levegőben és a földön. Segítenek az állatok és a növények gondozásában. - Célunk, hogy a gyermekek megismerjék az ember és a természet viszonyának alapszabályait. Megmutatjuk a gyermekeknek, hogyan tudják ők kicsiben a természetet védeni. Lehetőségeink az óvodai környezetvédelemre - Akvárium gondozása felnőtt segítséggel - A növényeink öntözése - A falu játszóterén összegyűjtjük a szemetet - Papírhulladékok újrahasznosítása - Télen etetjük a madarakat - Fákat ültetünk a kertben - A környékünkön összegyűjtjük a gyomokat - Gyógynövényeket gyűjtünk Fejlődés eredménye az óvodáskor végére A megszerzett ismereteket képesek önállóan alkalmazni. A környezetében szerzett tapasztalatok segítik életkorának megfelelő biztos eligazodást, tájékozódást. Ismerik teljes nevüket, meg tudják mondani, kik tartoznak családjukba: tudják lakásuk címét, szüleik foglalkozásait. Tárgyak, jelenségek közötti összefüggéseket felismerik. Képesek jól ismert tulajdonságok szerint válogatás folytatására, sorba rendezésre annak kiegészítésére. Ismerik a "növény" szót, tudják, hogy az időjárás változása és a növények fejlődése közt összefüggés van. Az általuk ismert állatokat képesek különböző szempontok szerint csoportosítani. Tárgyakat meg tudnak számolni 10 –ig mindkét nyelven. e./ Feladataink a nemzetiségi ismeretek köréből: Lakóhely, emberek témakörben: Ismerjenek meg nemzetiségi épületeket, intézményeket szűkebb, tágabb lakóhelyükön (templom, múzeum, kiállító terem stb.) Tapasztalati úton szerezzenek ismereteket nemzetiségre jellemző növényekről, virágokról, állatokról (rozmaring, szőlőművelés, disznóölés stb.) Tapasztalás útján ismerjenek meg különböző népi kismesterségeket, pl. a családban való foglalkozások feldolgozásakor. Szellemi kultúrából: Helyi gyűjtések mondókákkal, versekkel, köszöntőkkel, dalokkal, népi játékokkal. Ezekből ismerjenek meg tájnyelven is. Tárgyi kultúrából: Ismerkedjenek meg tapasztalás, szemléltetés útján mezőgazdasági munkákkal nemzetiségi vidéken (falusi udvar, jellegzetes gazdálkodás). Ismerjenek meg népviseleteket, egyes darabokat használjanak az óvodai életben (játékban, ünnepen). Népi gyermekjátékokat készítsenek nagyszülők, óvónők segítségével. Óvodai tevékenységben alkalmazzanak a nemzetiségre jellemző anyagokat, technikákat (szalma, toll, vessző, agyag, hímzés, fűzés, szövés, fonás stb.) Identitástudat kialakításához: - Ismerjenek meg nemzetiségi hagyományokat dalokkal, táncokkal, rigmusokkal, játékokkal, (búcsú, farsang, lakodalom). - Nemzetiségi ünnepekre népviseleti ruhák készítése, viselése. - Régi konyhaművészeti megismerése, összekapcsolása a modern táplálkozással (sütés, gyümölcsök felhasználása – szárítás, aszalás, lekvárkészítés, tejkészítmények, ízesítés jellegzetes fűszernövényekkel, rozmaring, kapor). - Ünnepekre nemzetiségi sajátosságokat hordozó ajándékot készítsenek (karácsony, húsvét, lakodalom). Gyermeki tevékenységek: A következőkben leírt fejlesztési területek gyermekei tevékenységei a nyelvelsajátítás gyermeki tevékenységei is. Módszertani alapelveink: Következetes nyelvhasználat minden beszédhelyzetben. Követésre méltó beszédmodell az óvónő részéről. Egyéni beszédfejlődés életkori sajátosságainak figyelembevétele. Játékosság érvényesítése. Feltételek biztosítása a kommunikációs helyzetnek megfelelő viselkedéshez szóbeli kifejezőkészség, a folyamatos beszéd gyakorlásához. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: Ismerik és megnevezik németül a testrészeket, ismerik a testsémával kapcsolatos névutókat, irányokat. Mozgásfajtákat, mozgásos játékok szabályait németül megnevezik, beszédükben alkalmazzák. Társas helyzetekben német nyelven kezdeményeznek mozgásos játékokat. Életkori sajátosságaiknak megfelelő hangmagasságban ismernek dalokat. Felismerik a német zene jellemzőit, alkalmazzák zenei tevékenységükben. (jellegzetes mozgások, térformák, zenei hangsúlyok). Ismernek jellegzetes népi nemzetiségi hangszereket (szájharmonika, fúvós hangszerek) Rajzolásukban, manuális készségfejlesztő tevékenységeikben németül megneveznek tárgyakat, eszközöket, munkafolyamatokat, formákat, színeket. Ehhez kapcsolódó tapasztalataikat, élményeket, érzéseiket egyszerű mondatban kifejezik. Rendelkeznek a pontos nyelvi kifejezés képességéve, szívesen alkalmazzák nyelvi ismereteiket (a tájnyelven is). Tudnak a kommunikációs helyzetnek megfelelően viselkedni. Különbséget tesznek a nyelvhasználatban (német, magyar) Ismernek, önállóan mondanak verseket, mondókákat német nyelven, tájnyelven is. Aktívan részt vesznek német mesék dramatizálásában. Megneveznek növényeket, állatokat, évszakokat. Összefüggéseket rövid mondatokban németül elmondanak. Matematikai tevékenységekben németül számolnak. Következtetéseket fogalmaznak meg szavakban, kifejezésekben. f.) Mozgás A mozgásfejlesztés az egész személyiség fejlesztésére irányul, nemcsak a testnevelés keretein belül, hanem az egész napi tevékenységbe illeszkedik. A mozgásfejlesztés feltételei: Hely és eszköz biztosítása A csoportba járó gyermekek mozgásigényének és mozgásszintjének felmérése. Az évszaknak megfelelő, mozgásigényt kielégítő eszközök: pl. labda, karika ugrókötél, mászókötél, padok, szánkó stb. Személyi feltétel: az óvónő tanítsa meg a gyerekeket az eszközök használatára, tanítson sok mozgásos játékot, pl. labdajátékok, ugróiskola stb. Tevékenység célja A gyerek természetes, harmonikus mozgásának, testi képességeinek fejlesztése játékos formában. A gyermek tájékozódásának, alkalmazkodó képességének, akarati tényezőinek fejlesztése - fegyelmezettség, önfegyelem, kitartás. A gyerekek szívesen tornázzanak, fejlődjön mozgáskészségük. Térbeli tapasztalatok szerzése mozgással. A mozgásos feladatokon keresztül formáljuk személyiségüket, igyekezzünk megvalósítani edzésüket. A mozgásigény kielégítésén kívül közös élményt is jelentsen. Feladatok A mozgáshoz szükséges feltételek biztosítása. Irányított mozgást a hét egy adott napján szervezünk. A feladatok és játékok a korcsoportnak megfelelőek legyenek. Alapvető mozgásformák és mozgáskészségek fejlesztése. A mozgásos tevékenységek egymásra épültek legyenek, könnyűtől a nehéz felé haladva. Fokozatosan növeljük a szervezet teherbíró és alkalmazkodó képességét. Lehetőség szerint a szabadban szervezzük. A gyerek életkorának megfelelő mértékben kapjon erőfeszítést igénylő feladatot, fejlődjön bátorsága. A gyakorlatokat ki-ki a maga szintjén, képességének megfelelően hajtja végre. Törekedjünk a terhelés fokozatos növelésére, a gyakorlatok pontos, fegyelmezett és kitartó végzésére. A mozgással kapcsolatos és a mozgáshoz kapcsolható szókészlet fejlesztése. A játékok - pl. sorverseny - során fejlődjön a gyermek kudarctűrése. A fejlesztés tartalma: Szabályjátékok, gimnasztikai gyakorlatok, járás gyakorlatok, futás, rendgyakorlatok, egyensúlygyakorlatok, támasz és függés gyakorlatok, ugrások, labdagyakorlatok, dobás gyakorlatai. Tárgyi feltételek biztosítása Labdák, babzsákok, karikák, szalagok, kötelek, gyűrű, tornapad, szőnyeg, kendők, botok, az óvoda ilyen célra felhasználható bútorai, játékeszközei. Az óvodáskor végére elérendő fejlettségi szint - A gyerekek szeressenek mozogni, legyenek kitartóak a mozgásos játékokban Alakuljon ki a térben és időben való tájékozódás. Személyi tulajdonságok erősödése: bátorság, fegyelmezettség, kitartás, együttműködés stb. Fejlődjenek testi képességeik: - ügyesség, gyorsaság, állóképesség, helyes testtartás stb.. Az értelmi képességek fejlődése segíti a feladatok megértését és megoldását. Kisebbségi feladatok Sokféle mozgástevékenységben valósuljon meg a beszéd észlelés és értésen keresztül a nyelvi fejlesztés – mindkét nyelven. Sokféle mozgástevékenységben a megértés szemléletes segítségével elsősorban passzív nyelvi szókincsük gyarapodjon- kisebbségi nyelven is. Mozgásfajtákat, mozgásos játékok szabályait németül megnevezik, beszédükben alkalmazzák. Társas helyzetekben német nyelven kezdeményeznek mozgásos játékokat. II-3-3. Munkajellegű tevékenység Gyermekeink munkajellegű tevékenysége kezdetben a játékból bontakozik ki. Először a tevékenység öröméért és önmagukért végzik, később a közösségért. Célja: Önként és szabadon vállalt tevékenység. Munkavégzés közben olyan ismeretek, képességek, készségek birtokába jutnak a gyerekek, amelyek a pozitív személyiség fejlődését elősegítik. Lehetővé válik általa a felelősségérzet a kitartás a kötelességteljesítés, fegyelmezettség gyakorlása. Feladatok: a tevékenységek és a feltételrendszer biztosítása. Az önálló munkavégzés lehetőségének fokozatos megteremtése. A munka szükségességének felfedeztetése. A gyermek kapjon óvónői és dajkai mintát a munka menetéhez, eszközhasználatához. Szívesen vállaljanak önként is munkát. Biztosítsuk az időt a munkafolyamatok gyakorlásához. Éljék meg a sikerélményként tevékenységüket, éljék át a tevékenység örömét. Tartsák be a balesetvédelmi és higiéniai szabályokat. A munka során erősödjön kezdeményező- és együttműködő képességük. A tevékenység során tanuljanak meg alkalmazkodni egymáshoz, gyakorolják a kitartó munkavégzést. Ébredjen fel a gyerekekben a munka iránti tisztelet, a munkát végző eredményének megbecsülése. Munkajellegű tevékenységek tartalma 1. Önkiszolgáló munka Saját magukkal kapcsolatos tevékenység. Tartalmazza az étkezést, öltözködést, testápolást. Ezeket a tevékenységeket mindenki önállóan végezze egyéni képességéhez mérten. 2. A mindennapi élettel kapcsolatos munkák: A környezet rendjének megőrzése. A napi teremrendezés, játékok elrakása, rendrakás. étkezéssel kapcsolatos feladatok elvégzése, pl. terítés, asztalok letörlése, morzsa felseprés, kiömlött víz feltörlése, stb. Alkalomszerű tevékenységek: egyéni megbízatás alapján működik: pl. kicsiknek való segítés, eszköz kiosztás, felnőtt munkájában segítés. 3. Évszakokhoz kötődő munkavégzés: az évszakokhoz kötődő tevékenységeken keresztül tapasztalatot gyűjtenek környezetükről. a munkafolyamatok az évszakok tulajdonságában rejlik, pl. hó söprés, madáretetés, levelek összegereblyézése, hullott gyümölcsök összeszedése, salátakészítés stb. Az óvódáskor végére elérendő fejlettségi szint: Képessé válnak az önálló munkavégzésre. Maguktól is ismerjék fel a munka elvégzésének szükségességét. Szerezzenek tapasztalatot az őket körülvevő világról. Fejlődik eszközkezelésük, jó irányba halad kitartásuk, önállóságuk, kritikai érzékük. Jó irányba fejlődnek a közösségi kapcsolatok. Pozitív érzelmi viszony alakul ki környezetéhez. Alkalmassá teszi az iskolai beilleszkedésre és a folyamatosan megnövekedő terhelések elvégzésére Kisebbségi feladatok Kisebbségi nyelvi ismereteik, szókincsük mondatalkotó készségük az eszközök, munkafázisok megismerésével, önálló nyelvi alkalmazással bővül, megszilárdul. Manuális készségfejlesztő tevékenységeikben németül megneveznek, alkalmaznak tárgyakat, eszközöket, munkafolyamatokat, formákat, színeket.
II-3-4. Boldogságprogram Óvodánkban
Óvodánk a 2019/2020-as nevelési évben pályázott a Boldog Óvoda címre. A Jobb Veled a Világ Alapítvány Boldogságóra programja a pozitív pszichológia kutatási eredményeire épített élménypedagógiai módszertan, melynek hatékonyságát az ELTE PPK empirikus kutatásokkal igazolta. A program jó kiegészítője az óvodai munkánknak, hiszen segítségével lehetőség nyílik arra, hogy a hagyományos tudásmegosztást és az életben szükséges személyes és szociális kompetenciák fejlesztését összhangba hozzuk.
„A program kiemelt küldetése, hogy a pozitív pszichológia eredményeire építve adjon ötleteket és módszertani segítséget a boldogságra való képesség fejlesztéséhez az óvodás korosztály számára.”
A Boldogságórák csökkentik a gyerekek szorongását, miközben erősíti önbizalmukat. Így kiegyensúlyozottabbá válnak a gyerekek. A pályázat egyik feltétele, hogy az óvodapedagógus az óvoda legalább egy csoportjában igazoltan tartson legalább havi egy Boldogságórát, és a program fenntartását a következő nevelési évben is vállalja. A sikeres pályázat másik feltétele a Boldogságprogram/ Boldog Óvoda program megjelenítése az óvoda pedagógiai programjában és az éves munkatervben.
A Boldogságprogram és a Pedagógiai Program óvodánk pedagógiai végcéljai, morális és funkcionális alapelveink, nevelési céljaink, a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink összecsengenek a boldogságprogramban megfogalmazott célokkal. Célunk olyan optimista, magabiztos és kitartó óvodások nevelése, akik megoldandó feladatként kezelik a mindennapi kihívásokat, észreveszik az élet szépségeit, az örömteli pillanatokat, és boldog, határozott, pozitív énképpel rendelkező iskolássá, majd felnőtté válnak.
Kiemelt feladatunk a 3-6 éves gyermekekben a boldogságra való képesség erősítésére, kibontakoztatása. Pozitív énkép kialakítása, a feladatok, játékok segítségével a szeretet, magabiztosság, egymásra való odafigyelés, önmagunk és társaik tiszteletének erősítése. A szeretetteljes, vidám légkör hozzájárul a gyermekek pozitív pszichés fejlődéséhez, ezáltal kihat egészségükre, szomatikus fejlődésükre egyaránt.
A teljes Boldogságóra program 10 egymásra épülő témából áll, amelyek fokról fokra ismertetik meg a boldogság különböző összetevőit, feltételeit. Az egyes témakörök sorrendben:
1. Boldogságfokozó hála 2. Optimizmus gyakorlása 3. Kapcsolatok ápolása 4. Boldogító jócselekedetek 5. Célok kitűzése és elérése 6. Megküzdési stratégiák 7. Apró örömök élvezete 8. Megbocsátás 9. Testmozgás 10.Fenntartható boldogság.
Óvodánk havonta legalább egy boldogságórát tart, ahol feldolgozza az adott témát. Ha lehetőség van rá, a téma anyagát folyamatosan, több foglalkozáson keresztül javasolt feldolgozni. Az óvodai munkatervben feltüntetjük a Boldog óvoda program felelősét.
II-3-5. Az óvoda kapcsolatrendszere
II-3-5-l Óvoda és család
Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, kiegészíti azt, viszont a család felelősségét nem vállalhatja át. A gyerek érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. Feladatunk a családok megismerése, nevelési szokásaik feltárása. A családi életet tiszteletben kell tartanunk, abba illetéktelenül nem avatkozhatunk bele. Az óvoda a legmagasabb rendű minőségi humán szolgáltatások egyike. Az együttműködés alapelvei és formái A családok életét tartsuk tiszteletben, elvárásaink rendszerét igyekeznünk kell közös nevezőre hozni velük. Nyíltan beszéljünk a szülőkkel, a szülő támaszt és segítőtársat lásson az óvónőben. A nevelés a családdal együtt történjen, de az óvodában használt módszerek az óvónő hatáskörén belül maradjanak. Az ezekkel való megismerkedést lehetővé tesszük – szülői értekezlet, nyílt nap. Az óvodában kialakított szokás- és szabályrendszert megismertetjük a szülőkkel, hogy ezek szerint alakuljon kapcsolatunk. A szülőknek a nevelési év során lehetőséget biztosítunk arra, hogy gyermekük óvodai tevékenységét, magatartását megfigyelhessék – nyílt napok szervezése. Mivel kistelepülési óvoda vagyunk, így a szülőkkel kialakított kapcsolatunk igen rugalmas, elkerüli a hivatalos formulákat. Évi 2 alkalommal szervezünk szülői értekezletet, ahol közösségi életünk programjai, a gyerekek fejlődése, az óvodában használt módszerek és az óvoda hagyományai a témák. A szülőket tájékoztattuk, hogy az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című nevelési programot választottuk. Feladatunk: a program céljainak és alapelveinek részletesebb megismertetése. A szülők csoportonként 1 főt választanak, a szülői munkaközösségbe. Az óvoda farsangkor az SzMK-val együtt közösen szervez ünnepséget a gyerekeknek. 2 évente család-óvoda kirándulást szervezünk.
II-3-5-2 Óvoda és iskola kapcsolata
” Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését.” Ezért szükség van arra, hogy érvényesüljön a kölcsönös bizalom, egymás munkájának megismerése és megbecsülése. A kapcsolattartás tartalma A program bevezetésének évében a tanítónő néhány alkalommal látogasson el az óvodába, az óvónők pedig az iskolába. A látogatásokat kövesse megbeszélés. Az intézmény rendezvényein való kölcsönös részvétel. A gyerekek ismerjék meg a leendő tanítót. Az iskolába menő gyerekek tavasszal keressék fel az első osztályosokat, ismerkedjenek az iskola épületeivel, felszerelésével. A program bevezetésével a Gergely-járás népszokás felelevenítése.
II-3-5-3. Az óvoda egyéb kapcsolatai
A Tolna Megyei Önkormányzat Pedagógiai Intézete Óvodai referense szaktanácsadói és szakértői. Igénybe vesszük a logopédus, Pedagógiai Szakszolgálat segítségét, ha az óvónő nem tudja megoldani az adott helyzetet. Ilyenek: beszédhiba, iskolaérettség megállapítása. A helyi plébános heti egy alkalommal hittanórát tart a nagycsoportban. Rendszeres védőnői, ill. orvosi szűrő vizsgálatok, a helyi védőnő és körzeti orvos tevékenységi körébe tartozóan. A bonyhádi Művelődési Házba évi 1-2 alkalommal bábelőadáson veszünk részt. Évente meglátogatjuk a bonyhádi Német Nemzetiségi Tájházat Az Aparhanton működő helyi Gyermekjóléti szolgálat illetékes az óvodai gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvónővel való együttműködésre- mely tevékenység az 1997. XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, betartatását biztosítja.
II.3-6. Gyermekvédelem feladatai
Aparhanton Gyermek és Ifjúságvédelmi Szolgálat működik. Jelenleg kedden van fogadó óra. Az óvodában van ifjúságvédelmi felelős, aki a GYISZ-tal rendszeres kapcsolatot tart Az óvodai gyermekvédelmi feladatok a következők: A gyermekvédelem feladata a hátrányos helyzetben lévő és a veszélyeztetett tanulók nyilvántartása, segítése, a károsító tényezők elhárításában segítségnyújtás a családoknak. * Anyagilag hátrányos helyzetűeknél együttműködés a Polgármesteri Hivatal Jegyzőjével. * Amennyiben a család többoldalú támogatásra szorul (anyagi, jogi, egészségügyi, stb.) a Családsegítő Központtal együttműködés. * A magatartási problémákkal, tanulási nehézségekkel küzdők szakértői (Nevelési Tanácsadó, pszichológus, stb.) vizsgálatra irányítása, segítségnyújtás e problémák megoldásában. * Az érintett családokkal kapcsolattartás- fogadó órák, családlátogatások keretében. * Folyamatos együttműködés a nevelőkkel a gyermekek érdekében. * A pszichés károsodások, a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzése, a mentális egészség érdekében felvilágosító munka a gyermekek és a szülők számára (közvetlenül, osztályfőnökökön keresztül, meghívott előadókkal). * Szükség esetén együttműködés a rendőrséggel.
II. 3-7. Ünnepeink
Ünnepeink és a választott program is az eddigi hagyományokra épülnek. Az ünnepek szolgálják a személyiség formálását, a közösségre nevelést. A magatartási és viselkedési formákat. Az ünnepi hangulat legyen meghitt, bensőséges, szolgálják a gyermek élménygazdagodását. Az ünnepi hangulat érződjék a játékban, kézimunkában, ünnepi terítésben. A német nemzetiségi hagyományok felkutatása és felelevenítése.
Műsoros ünnepek Október: Szüreti nap December: Mikulás várása, ajándékkészítés Május: Anyák napja Június: Évzáró – az év anyagából összeállított műsor. Hagyományok Születés és névnap megünneplése Márton nap – lampionos felvonulás az iskolássokkal Adventi készülődés: a karácsonyi ünnep várása, közben beszélgetés a karácsonyhoz kapcsolódó történetről és régi népszokásokról. Hagyományőrző napok a farsangi időszakban (a nagyszülők segítségével) Tavaszvárás: Kiszézés Tojásfestés Közös kirándulás szervezése Óvodai gyermeknap a szülőkkel a játszótéren – versenyjátékok Rendezvényeink Farsang: közös készülődés a szülőkkel együtt a jelmezbálra. Húsvéti barkácsnap: közös barkácsolás a szülőkkel Gyermeknap: a gyerekek játékban való részvétele a falu rendezvényén.
III. Óvodai eszközrendszerünk
Az óvodai tanulás eszközei: Szakmai eszköztárunk fejlesztésre szorul. Minőségi és mennyiségi bővítése egyrészt az anyagi forrás hiányán múlik, de legfőképp a hozzáférhetőségen. A klasszikusnak mondható óvodai eszköztár ma teljesen hiányzik a piacról. Az eszközállomány fontos elemei az óvónők által készített játékok, eszközök. Mese- és szakkönyvellátottság: Nemzetiségi oktatással kapcsolatos szakkönyvekkel különösen gyenge az ellátottságunk. A német nyelvű gyermekkönyvek, mese- és képeskönyvek beszerzése folyamatban van. Egy részük az ÁMK Könyvtár letéti állományából rendelkezésre áll. Magyar nyelvű gyermekkönyveink hiányosak, pótlásuk folyamatosan történik.
Az óvodai nevelés játékkal, mesével programhoz kapcsolódó eszközrendszer:
Nagy, puha szőnyegek 2-3 puha takaró 3-4 nejlonlepedő a vizes, festékes játékokhoz 1 paraván csoportonként 3 műanyagtál Kisebb-nagyobb kosarak Zsákok 1 nagyméretű tükör (tetőtől- talpig) Lecsiszolt tükördarabok az építkezéshez. Bőrönd, hátizsák. Agyag, gyurma, kavics, kő, termés, termény. Selyem, bársony, csipke, szőrme anyagok, szép színű leplek Színes fonalak, madzag, filc, gyapjú Fóliák, tapadó, színes papírok, krepp-papírok, dobozok Papír, rajzlap, festékek, viaszkréta (az alapszínek mellett arany és ezüst). Kis ollók. Hangszerek, csengő. 2 babakocsi. Színes, szépformájú edények a babaszobában Kis abrosz, seprűk, lapátok. Seprűnyél-lovak, mese öltözékek. Csecsemőápoló-kellékek (pólya, pelenka, gumibugyi, cumisüveg, bili, fürdőkád). Szőrös állatok (majmok, mackók, nyuszi, elefánt). Kisebb-nagyobb faállatok. Szép, puha babák ruhatárral. Babaszoba, konyha-felszereléssel. 15 játékautó (fából, fémből, műanyagból). Kirakós játékok. Képes – és mesés könyvek. MINIMAT készlet. KÉPEK AZ ANYANYELVI NEVELÉSHEZ (fólia képsor). Írásvetítő. Falu – város építőjáték A mozgásos játékokhoz szükséges eszközök. Labdák, rongylabdák Karikák (kisebb-nagyobb) Farönkök, gerendák, hosszabb deszkák kis szőnyegek, dobozok Kötelek, ugrókötelek Padok, babzsákok Bordásfal Udvari mászókák, alacsony nyújtó, mászórúd Homokozó Mászásra alkalmas alacsonyabb élőfák.
IV. A program ellenőrzése és értékelése
Programunk kiválasztása és adaptálása kollektív munka volt, ezért az értékelést is kollektív munkának tudjuk elképzelni. Egy-egy évszak eltelte után, kötetlen beszélgetés formájában, egymás tapasztalataira építve tervezzük a következő időszakot. A megvalósítás színvonalát, minőségét, és eredményességét mindenekelőtt önellenőrzés és a gyermek tudatos megfigyelésével állapítjuk meg. Munkánk minősítői tehát első renden a gyerekek és a szülők. Magunk a folyamatos megfigyelés és utólagos rövid jegyzetek készítésével, egy-egy játékfolyamat visszaidézésével követjük az egyes gyermekek és a csoport életének alakulását. Időnként megvizsgáljuk: Tudunk-e azonosulni a program céljával, tartalmával? Rugalmasak vagyunk-e a gyakorlati megvalósításban? Jól rangsoroltuk-e a feladatokat? Értékrendünk figyelembe vette-e a gyermekek életkori sajátosságait? Mélyek-e az érzelmeink, s mértéktartóan és változatosan ki tudjuk-e fejezni azokat? Mutatunk-e elegendő játékfogást, adunk-e elég technikai segítséget? Jól bánunk-e az idővel a gyermekek érdekében? A határozott vezetést összhangba tudjuk-e hozni a spontaneitással, rugalmassággal? Van-e elég emberi és pedagógiai önbizalmunk? Hitelesek és őszinték vagyunk-e a szülők előtt? Tudomásul vesszük-e, hogy minden és mindenki állandóan változik? Személyi és tárgyi feltételek segítenek-e a feladatok megoldáságban? Pedagógiailag műveljük-e, neveljük-e magunkat? Az első év végén: Elemezzük, hogy a gyermek nevelésében megjelennek-e az elgondolt, meghatározott nevelő, fejlesztő tartalmak. Milyen eredményeket hozott a program a szocializáció terén, a megismerésben, a kommunikációban? Mennyire biztosítottak az élmények játékban való újra alkotása? A napirend tartalmilag játék és mese centrikus volt-e? Mit mutatnak a szülők visszajelzései? A gyermek személyiségének alakulása, mennyire segíti a zökkenőmentes iskolakezdést? A gyermek fejlődését a róluk készített fejlődési naplóban rögzítjük. Feljegyzéseinket időnként átnézzük, akkor módosítunk a módszertani keretterv sorrendjén, ha a körülmények megkívánják. Nem szükséges évenként új keretterv készítése, a túlzott céltudatosság nem illik e program munkastílusához. A program elemzésében, értékelésében igénybe vehetjük a szaktanácsadó segítségét, aki elfogulatlanul, kívülről látja a belső kapcsolatokat. A szaktanácsadó elfogulatlan, jó partner lehet egy-egy évszakzáró beszélgetésen. Jó, ha valaki olyan is van a társaságban, aki el tud vonatkoztatni a sokszor jelentéktelen helyi kérdésektõl. Madártávlatból másképp látja a felmerülõ feladatokat, hozzáértõ, tapasztaltabb munkatársként közelít egy-egy téma megbeszéléséhez. Dokumentumok: Állandó dokumentumok: Felvételi és mulasztási napló időkerete: 1 év Étkezési nyilvántartó Havi összesítő Szakvélemények Jegyzőkönyvek Törzskönyv Kötelezően sajátos dokumentumok: - Csoportnapló • adatok (név, jel, életkor) • napirend • ütemterv (havi, és heti) • megfigyelések • fejlesztő foglalkozások • csoporthagyományok, ünnepek • nevelési és fejlesztési terve időkerete - Személyi lap- egyéni feljegyzések
Felhasznált irodalom
Az óvodai nevelés országos alapprogramja. /Magyar Közlöny, 1996. 71. Sz./ Az óvodai nevelés programja /Bp. OPI 1989./ Zilahi Józsefné – Stöckert Károlyné – Dr. Ráczné Dr. Főző Klára: Óvodai nevelés játékkal, mesével Nevelési program óvodák számára /Eötvös J. Könyvkiadó Bp. 1997./ Óvodai nevelés játékkal, mesével Elmélet és módszertan /Eötvös J. Könyvkiadó Bp. 1996./ Forrai Katalin: Ének az óvodában /Editio Musica Bp. l993./ Óvodai nevelés c. folyóiratok Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja Óvoda Kétnyelvű óvodai program, 1998. Baja Duna u. 33. Szerkesztette: Tompicsné Ziegler Franciska